A porcszövetnek fontos szerepe van a szervezet vázának felépítésében. Bizonyos belső szervek szerkezetének kialakításában vesz részt ilyenek például a gégeporcok, másrészt nagyobb szilárdságot nem igénylő testrészek orr, fül támasztékaként szolgál.

A porcszövetek legfontosabb szerepe azonban, hogy a csontváz csontjainak mozgékony kapcsolatát biztosító ízületekben biztosítja az ízületi felszínek rugalmas illeszkedését. Ez a porcréteg igen erősen rögzül az alatta található csontréteghez, jellemzően igen rugalmas, és ez a rugalmasság egyenesen arányos a porcszövet vastagságával. Abban az esetben ugyanis, ha az ízesülő csontvégeket nem fedné porc, akkor azok nem tudnának súrlódásmentesen mozogni egymáson.

A porcszövet a támasztószövetek közé tartozó szövet.

Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a sejteken kívül nagy mennyiségben tartalmaz kötőszöveti alapállományt is. A porcszövetnek három formáját különböztetik meg. A nagy összenyomásnak kitett helyeken az ízületi felszíneken található az úgynevezett üvegporc. A nagyobb mértékű torziónak kitett területeken orr, fül található a rugalmas porc, az erősebb nyíróerő behatásának kitett helyeken pedig kollagénrostos porc fordul elő.

A porcokban nincsenek erek, a porcszövet tápanyag ellátását az ízületi folyadékból és a porc alatti csontszövet ereiből nyeri.

A porcszövet porcsejtekből és a körülöttük lévő kötőszövetes sejtközötti állományból áll, amelynek legfontosabb tulajdonságait rugalmasság, szakító szilárdság ez utóbbi határozza meg.

Fiatal életkorban, amikor még a csontok is növekednek a porcsejtek képesek osztódni, ezért ekkor még a kisebb porcsérülések akár teljesen meg is gyógyulhatnak. A későbbi életszakaszokban azonban a porcsérülések területén már üvegporc helyett csak rostos porc képződik, amelynek biomechanikai tulajdonságai lényegesen rosszabbak.

A porcszövetnek mintegy 70%-át víz alkotja, amelynek megkötésében az úgynevezett proteoglikánoknak és a kollagénrostoknak van fontos szerepe, amelyeket a porcsejtek termelnek. Ha utóbbi vegyület mennyisége csökken a porcszövetben, azzal a folyamattal párhuzamosan csökken a szövet víztartalma is, ilyenkor az ízületet borító porc veszít a rugalmasságából, és sérülékenyebbé válik.

Az egészséges ízületek az ízesülő csontok fájdalmatlan, pontos irányú és mértékű egymáson történő elmozdulását teszik lehetővé.

A csontvégek egymás melletti könnyű, súrlódásmentes elcsúszását a felszínüket borító sima és rugalmas porcsapkának köszönhető, melynek vastagsága néhány tized mm-től 2 mm-ig terjedhet.

Az ízület mozgása során a két porcfelszín úgy csúszik egymáson, mint a korcsolyázó a jégen.

A porc épségének rendkívül fontos szerepe van az ízület zavartalan működésében, ezért a felület simasága mellett leglényegesebb tulajdonsága a rugalmasság, amely a porc belsejében lévő víztartalomtól függ. Az ép porcszövet víztartalma kb. 50 százalék, ami az életkor előrehaladásával fokozatosan csökken.

A porc ugyanakkor kemény is, ami a sajátságos rostos, hálózatos felépítésből adódik.

A porcszövet által biztosított kapcsolatok (synchondrosis) rugalmas jellegűek és elsősorban nyomási terheléseknek kitett helyeken találhatók, mint a csigolyatestek közötti porckorongok (discus intervertebralis). A porckorongok egy külső rostos gyűrűből és a körbezárt belső kocsonyás állományból állnak. A külső rostos gyűrű elvékonyodhat vagy átszakadhat, a belső kocsonyás állomány kitüremkedik, ez a porckorongsérv (discus hernia). A kitüremkedett rész nyomást gyakorol a gerincvelői gyökökre, vagy magára a gerincvelőre. Súlyos kisugárzó fájdalommal, esetleg bénulásokkal járhat.

A felnőtt porc teljes egészében vérér, nyirokér és idegmentes szövet. Hogy fájhat mégis a porchiány, a porckopás? Az a magyarázata, hogy a porc közelében lévő szövetek, mint az ízületi belhártya és a porc alatt fekvő csontállomány idegekkel sűrűn behálózott szövetek,a porc sérülését követően felszabaduló gyulladásos faktorok, anyagok a környezetben található idegeket ingerlik, a csontot érő közvetlen nagy ütések a porc hiánya miatt apró repedéseket, idegi impulzusokat generálnak. A porcsejtek számára életfontosságú az ízületi folyadék, bármely hosszabb ideig fennálló zavar az ízületi térben elhúzódó vérzések, fertőzés, gennyesedés a porcsejtek elhalását okozhatják, akár teljes porchiánnyal végződhetnek.

Mozgásszegény életmód porclágyulást, erős vagy egyenlőtlen megterhelés pedig a porckopást, repedések kialakulását, porcleválását, az ízületek torzulását, csontkopását, gyulladást,és mozgásképesség csökkenését eredményezi.

A cápaporc ízületi károsodásokat megelőző és regeneráló, gyulladás-gátló szer lehet, mint alternatív kezelés. Hatóanyagai a mukopoliszacharidok segítik a porcképződést, lassítják az ízületi porcok pusztulását. A cápaporc a megkopott ízületi porcok újraépítésében az egyik leghatékonyabb segítőanyag. A porcokat felépítő kondroitin-szulfátot, és az ízületek fájdalommentes elmozdulását segítő glükozamin-szulfátot tartalmaz. A cápaporc egy természetes anyag, mellékhatások nélkül.

A maorik új-zélandi őslakosok életkörülményeit vizsgálva kiderült, hogy magas koruk ellenére megmaradt ízületeik rugalmassága, mely a bőséges kagylófogyasztásuknak volt köszönhető, körükben ismeretlen volt a reumás eredetű megbetegedés. Világszerte megindultak a tudományos kutatások az új-zélandi zöld kagylóval kapcsolatban. A kutatások igazolták, hogy a zöld kagyló több mint 13%-ban tartalmaz glükozaminglikánt, valamint kovasavat, vitaminokat, ásványi anyagokat és fontos nyomelemeket, nagyon gazdag többszörösen telítetlen Omega-3 zsírsavakban.

Glükozamin az ízületek kenőanyagaként szolgál, a kovasav a csontokat és a kötőszöveteket erősíti. C-, E-, B6-, B12- vitamint és folsavat tartalmaz, ásványi anyagok közül kalciumot, káliumot és magnéziumot. Az Omega-3 zsírsavnak gyulladáscsökkentő hatása van.

Sokan szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésekben, kopásos ízületi és mozgásszervi betegségekben.A kor előrehaladtával csökken a sejtek közötti vízterek mennyisége, a szövetek rugalmassága ezért jelentősen csökken.

A szervezet nem tud előállítani glükózamint, fontos annak pótlása. A legtöbb táplálékban kis mennyiségben megtalálható,jelentős mennyiségben a tenger "gyümölcsei" tartalmazzák, ezek közül az új-zélandi tarajos zöldkagyló.

Hialuronsav: Nagy vízmegkötő képességű molekula, a porcsejt megfelelő állománysűrűségéért felelős, rugalmasságot ad. A porcszövet sejtközötti állományának egyik váza.

A koollagén, a porcszövet sejtközötti állományában legnagyobb mennyiségben jelenlévő építőanyag. Rugalmas és egyben merevítő szerepet is játszik. Kifejezetten ízületspecifikus a II. típusa.

MSM elsősorban a belőle kinyert kén fájdalomcsillapító és fontos szerepet játszik a hártyák anyagcseréjében. Így elősegíti a tápláló anyagok ki- és bejutását a szövetbe.

Aloe vera, tzermészetes gyulladáscsökkentő és ásványi anyag tartama táplálja a szövetet.

Minden anyag ki és beáramlása az ízületi folyadékon keresztül történik lassú áramlással. Fontos tény, hogy a gravitáció hatására összenyomódó ízületek a salakanyagot kipréselik magukból. Lefekvéskor pedig, mikor a nehézségi erők hatására fellépő préselés megszűnik, az ízület lassan tágulni kezd és a környezetében lévő folyadékot, a benne oldott ásványi anyagokkal felveszi, táplálkozik. Fontos , hogy porcregeneráláskor elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, a lefekvés előtti néhány órában és a porcregenerálókat lefekvés előtt 1 órával vegyük be, hogy valóban eljusson az ízületbe és onnan a porcszövetbe.

A kötő és támasztószövet a szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló szövettípus,nagy mennyiségű sejt közötti állománnyal rendelkezik.

A kötőszövetnek összekötő, térkitöltő szerepe van, a támasztószövet pedig a porc és csontszövet révén testünk szilárd vázának alkotásában vesz részt. A kötő és támasztószövet sejtekből és sejtek közötti állományból állnak. A kötőszövet sejtjei többfélék. Vannak rostképző sejtek, a fibroplasztok és azok későbbi nyugvó formái, a fibrociták. Az idegen anyagokat fabrocitálni képes sejtek a makrofágok. Az immunvédekezésben a limfociták játszanak szerepet,a véralvadást gátló anyagot, a heparint a hízósejtek tartalmazzák. A sejtközötti állomány két részre osztható, alapállományra és kötőszöveti rostokra.

Az alapállomány fehérjékből és mukopoliszacharidokból áll, víztárolása révén részt vesz a vízháztartásban. A kötőszöveti rostoknak két fő típusa van, a kollagén és a rugalmas rostok. Tulajdonságaik ellentétesek,és a két rost aránya határozza meg az adott kötőszövet jellemzőit. A kollagénrostok szakítószilárdsága nagy, nyújthatósága nagyon kicsi.A rugalmas rostok ezzel szemben jól nyújthatók, szakítószilárdságuk kicsi, sűrűn elágazódva messze terjedő hálózatokat alkotnak.

A porcszövetnek három típusa van, üveg, vagy hyalin porc, kollagén rostos porc, és rugalmas rostos porc. Sejtközötti állományuk speciális felépítése miatt ereket nem tartalmaznak.

Üveg, vagy hyalin porc, legfontosabb jellemzője, hogy felszíne sima, mint az üveg. Ez a tulajdonsága magyarázza, hogy az ízületi felszíneket üvegporc borítja.A sima felszín az oka, hogy az alapállomány teljesen befedi a rostokat, hasonlóan ahhoz a kocsonyához, amit teljesen lefed az aszpik.

Kollagén rostos porc, nevében hordozza a lényeget, a sejtközötti állományban a kollagénrostok dominálnak, ezért terhelhetősége nagy.Ilyen porcszövetből felépülő porcot találunk a csigolyák közötti porckorongoknál, vagy a térdízületnél található meniscusok esetében.

Rugalmas rostos porc felépítésében a rugalmas rostok dominálnak, ilyen az orrporc és a fülporc.

A porc a támasztószövetek közé tartozik, rugalmas állományú,közepesen szilárd szövet. Sejtekből és a körülvevő alapállományból áll. Kívül erek és idegek, tömött rostos kötőszövetből álló hártya borítja, a porcban nincsenek erek, ezért anyagcseréje lassú. Nem kemény és merev, mint a csont, rugalmatlanabb, mint az izom.

Az alapállomány lehet, üvegporc vagy hyalinporc az ízületi porcfelszínek képzésében vesz részt, a légcső és a hörgők porcai ilyenek, megtalálhatók az orrban is.

A kollagénrostos porc vagy rostosporc, a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét alkotja. Nagyobb mérvű terhelést képes elviselni.

A rugalmas porc, elasztikus porc vagy recésporc, viszonylag kevés helyen fordul elő, a fülkagylóban, az orr egyes részeiben vagy a gégefedőben, ezek nagy deformitásnak vannak kitéve.

A porcszövetben nincsenek idegek, vér vagy nyirokerek, a porcszövet rostrendszere és annak kemény alapállománya egyfajta gátat képez. Az immunrendszer nem tudja felderíteni az itt található antigéneket, az átültetett porcszövet műtétek sikeresek, kicsi az esélye hogy kilökődnek.

A kötő és támasztószövetek, szerveket kötnek össze, szervek tokját képezik, a szervek erei és idegei futnak benne,szerveket rögzít, elválasztó sövényeket alkot,hézagokat tölt ki,a test belső vázát alkotják.

A gége vázát a porcok adják. A porcos vázon rögzülő izmok feszítik ki a hangszalagokat, melyeknek feladata a légutak lezárása és a hangképzés. A gége legnagyobb porca a pajzsporc (cartilago thyroidea), ez adja a nyak elülső felszínén jól látható ádámcsutkát . A pajzsporc előtt helyezkedik el a pajzsmirigy. Alatta található a gyűrűporc . A gégefedő "Epiglottis" lapos, levélhez hasonló alakú porc, a pajzsporc mögött. A hangszalagok (plica vocalis) mozgatását az izmok páros porcok közvetítésével végzik.

Az ízületi végeket sima felszínű ízületi porc borítja, és zárt ízületi tok capsula articuris veszi körül, amelynek belső rétege az ízületi folyadékot termeli, külső rétege rostos kötőszövet , amelynek védelmi és mechanikai szerepe van. A csontvégek, a csontok ízületi végeinek geometriája meghatározott jellegű, normális esetben szinte súrlódásmentes elmozdulásra képesek.

A porcok keménykötésűek, mégis rugalmasak, ezt a tulajdonságukat  a kollagén vízmegkötő képességének köszönhetik.Tudjuk,hogy a porcok felépítésében a kollagén 67 %, a többi alkotó elem a porcsejtek, és sok víz.  A kollagén egy zselé amely a sejt közötti állományt szövi át, magas aminosav tartalmú anyag, mely képes biztosítani az ízület folyamatos vízháztartását, és a porcszövet anyagcseréjéhez szükséges  vizes közeget. Nagy szerepet játszik a porcok egészségének megőrzésében, aktivitásában, folyamatos megújulásában, és életben tartásában.

A proteoglykánok a kollagén után a legnagyobb  alkotó anyag a porcszövet sejt közötti állományában. A porcszövet  más szövetekkel ellentétben, sejtekkel csak a sejt közötti állományon keresztül "kommunikálnak" mivel a porcban nincsenek erek,  porcsérülés esetén (szemben az egyéb szövetekkel) nem tudnak a tápláló erek, s azokkal együtt a pótlást végző őssejtek, beáramolni a sérülés helyére, a porchiányt nem tudják pótolni.

Minden anyag ki és beáramlása az ízületi folyadékon keresztül történik. Fontos tény, hogy a gravitáció hatására összenyomódó ízületek a salakanyagot kipréselik magukból. Lefekvéskor , mikor a nehézségi erő hatására fellépő préselés megszűnik, az ízület lassan tágulni kezd és a környezetében lévő folyadékot, a benne oldott ásványi anyagokkal felveszi, táplálkozik. Fontos tehát, hogy porcregeneráláskor elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, főleg a lefekvés előtti néhány órában és a porcregenerálókat lefekvés előtt  1 órával vegyük be, hogy valóban eljusson az ízületbe és onnan a porcszövetbe.